Visszatekintés
A Kaposvári Egyetem művészeti karán az idei tanévben fõiskolai szintû fotóriporter és képszerkesztõ szak indult. A nyolcszemeszteres képzés méltán egyedülálló az országban, hiszen nem volt még szak, amely közel három évtizedig várta volna sorsát a megvalósulásig, továbbá ez az elsõ olyan fotósképzés, ahonnét a diákok diplomával a kezükben léphetnek ki a nagybetűs életbe.
A tavaszi felvételik ideje alatt óriási zsongás fogadta a Kaposvári Egyetemre érkezõket, mintegy 200, a fotós pályára áhítozó fiatal téblábolt az intézmény aulájában. Nehéz dolguk volt, hiszen csupán töredékük kaphatott helyet a képzésben. Tizennégy hallgatónak lett meghirdetve szak, ennek ellenére több mint tízszeres volt a túljelentkezés, ami az intézmény művészeti karán a színész szak után a második helyet jelenti. A képzés ötlete még valamikor a 70-es évek derekán pattant ki Keleti Éva fotóművész fejébõl. Elmondása szerint a szakot a saját megbecsülésükért szerették volna létrehozni, hogy a fotóriporterek a médiában felsõfokú végzettségüknek köszönhetõen egyenrangú partnerei lehessenek az újságíróknak. Erre mintegy 30 évet kellet várniuk, mert egyetlen iskola sem fogadta be õket. Ezalatt tantervet készítettek, támogatókat kerestek, s akkreditáltatták a képzést, mígnem megtört a jég, s a Kaposvári Egyetem kaput nyitott számukra. Amint azt Országh László, a Kaposvári Egyetem mûvészeti tanszékének vezetõje elmondta, napjainkra igen aktuálissá vált a fotóriporter és a képszerkesztõ szak jelenléte, ugyanis, mint fogalmazott: a "képkorszakot" éljük. Napjaink fotóriporterének tudnia kell kombinálni a művésziséget és a gyorsasággal, leleményesnek kell lennie, tudnia kell idegen nyelveket, s jó fizikai állapotban kell, hogy legyen. Ismernie kell betéve a technikát, amivel dolgozik, és az sem elhanyagolható, hogy nagy általános műveltséggel rendelkezzen. Tehát: amit tud egy újságíró, azt jó, ha tudja a fotóriporter is, hogy igazán társa tudjon lenni a munkában. A kaposvári képzésben tanuló hallgatók mindezt elsajátíthatják. Erre biztosíték az oktatói gárda, amit olyan szakemberekbõl állítottak össze, akik országosan is és nemzetközileg is elismert nevek. A fotóriportot Féner Tamás oktatja, aki érdemes művész, s tanít az ELTE-n is. A szakfelelõs Albertini Béla, aki fotótörténetbõl kandidált, és rendszeresen jelennek meg könyvei. Baki Péter a labormunkálatok és a fotótechnika oktatója, tanít a Práter utcai fotósképzõben is. A fõiskolának továbbá van egy remek műterme és egy nagyméretű fotólaborja, ahol a legmodernebb felszereléssekkel dolgozhatnak a hallgatók. - Mindenképpen arra próbáljuk kihegyezni a képzést - mondta Országh László -, hogy a hallgatók már most tudjanak vállalni különbözõ feladatokat, így az iskolaévekbõl fokozatosan kerülnek át a való életbe. Ez alapján különbözõ alkalmazott fotográfiai feladatokat kapnak, például prospektuskészítésnél és arculattervezésnél. Ez utóbbira jó példa, hogy diákok szeptemberben egy hetet tölthettek el egy gyékényesi művésztelepen, s az ott készült fotóikból - melyek egy prospektusban jelentek meg - mutatták meg az ottani vendéglátók környezetét. A képzés négy éve alatt ugyanakkor képszerkesztést is oktatnak, mely rengeteg számítógépes programmal kapcsolatos ismeretet jelent, így a hallgatók diplomájukkal egyszerre két szakmát is kapnak.
Aktív Szemeszter I. évf. 3. szám (2004. December)